Sir Alexander Korda - Korda Sándor

Sir Alexander Korda (September 16, 1893 - January 23, 1956) was a Hungarian-born film director and producer. He was a leading figure in the British film industry and the founder of London Films.
The elder brother of future filmmakers Zoltán Korda and Vincent Korda, Korda was born as Sándor László Kellner of Jewish heritage[1] in Pusztatúrpásztó in Austria-Hungary (now Hungary), where he worked as a journalist (supporting the Hungarian Soviet Republic) before going into films as a producer. He also worked in Vienna, Berlin, Paris and Hollywood, becoming director of United Artists. He worked closely with many artists on his films, including his Hungarian friend, painter and set designer Emile Lahner.
The first film Korda made in the United States, in 1927, was titled The Stolen Bride. By 1932 he made 16 more films in the U.S. The last one, Service for Ladies, was made in 1931 and released in 1932 after Korda had already relocated to London. In 1936 he became a British national.
It was in Britain, however, that he made the biggest impression, and in 1932 he founded London Films, soon to build studios at Denham, financed by Prudential, which eventually became a part of the Rank Organisation. His films were lavish and (after the advent of colour) visually striking. They included The Private Life of Henry VIII (1933), nominated for the Academy Award for Best Picture, and Rembrandt (1936), both of which starred Charles Laughton, who was also to have appeared in the ill-fated I, Claudius (1937).
In 1942, Korda became the first film director ever to be knighted. Among his greatest successes as producer were The Four Feathers (1939), Q Planes (1939), The Thief of Bagdad (1940) and The Third Man (1949). The Red Shoes was also originally meant to be a Korda film and vehicle for his future wife Merle Oberon. It became a J. Arthur Rank film and was eventually made by Michael Powell and Emeric Pressburger instead, starring Moira Shearer.

Korda was married three times, first to Hungarian actress María Corda in 1919. They had one son, Peter Vincent Korda, and divorced in 1930. In 1939, he married film star Merle Oberon, but the marriage ended in divorce six years later. He married, lastly, on 8 June 1953, Alexandra Boycun, who survived him.

Knighted for services to the film industry by King George VI.

He died at the age of 62 in London of a heart attack and was cremated. His ashes are at Golders Green Crematorium in London.
The Alexander Korda Award for "Outstanding British Film of the Year" is given in his honor by the British Academy of Film and Television Arts.
Korda Sándor (Sir Alexander Korda) (Pusztatúrpásztó, 1893. szeptember 16. – London, 1956. január 23.) magyar származású filmrendező és producer, a brit filmipar egyik meghatározó alakja és a London Films brit filmstudió alapítója.

Korda Sándor, aki az ugyancsak a filmiparban dolgozó Korda Zoltán és Korda Vince bátyja, Kellner Sándor László néven látta meg a napvilágot egy zsidó családban. Mezőtúron járt elemi iskolába, majd a Mester-utcai Kereskedelmi iskolába, itteni kedvenc jeligéjéből ("Sursum corda!" – azaz: "emeljétek fel szíveteket") származik későbbi vezetékneve. Fiatal éveiben újságírással foglalkozott, először a Független Magyarország párizsi tudósítója lett, ezután a filmekkel foglalkozó újságokba kezdett írni. 1912-ben, 19 évesen már filmelméleti cikkek sorát publikálta a Mozgófénykép Híradóban, a Világ című napilap filmkritikusa, és 1918-ig több filmlap (Pesti Mozi, A mozi és a Mozihét) szerkesztője volt. 1914-től filmrendezőként is dolgozott, első filmje a A becsapott újságíró. Magyarországról történő távozása (1919) előtt már 25 film rendezése fűződött a nevéhez.
A Tanácsköztársaság idején Korda direktóriumi tag, a filmgyártás művészeti vezetője volt. A diktatúra bukása után színésznő felesége, Korda Mária azzal mentette meg életét, hogy kivitte Bécsbe. Ezek után Hollywoodba költöztek, ahol Korda a United Artists rendezője lett.
Mégis, Nagy-Britannia volt az a hely, ahol legnagyobb sikereit elérte. Testvéreivel Londonban telepedett le és itt alapította meg 1932-ben a London Films filmstúdiót és több kisebb stúdiót. Filmjei igazán látványosak voltak, ami a színes filmek megjelenésével csak fokozódott. Leghíresebb filmje az 1933-as VIII. Henrik magánélete azonnal óriási nemzetközi filmsiker lett és Oscar-díj-ra is volt jelölve. Ezek után még több nagysikerű filmet forgatott, mint például a Rembrandt (1936), A dzsungel könyve és a III. Richárd.
1942-ben Korda Sándor lett az első filmrendező, akit lovaggá ütöttek. 62 évesen hunyt el Londonban szívrohamban. A Brit Filmakadémia az év legkiemelkedőbb filmjeinek járó díjat Korda Sándorról nevezte el.
Testvérei, Zoltán és Vince is a filmiparban szereztek maguknak nevet.