Zuckerberg was born to a Jewish-American family and raised in Dobbs Ferry, Westchester County, New York. He began programming computers in sixth grade. Zuckerberg attended Ardsley High School and graduated from Phillips Exeter Academy in 2002.
Zuckerberg attended Harvard University and was enrolled in the class of 2006. He was a member of the Alpha Epsilon Pi fraternity. At Harvard, Zuckerberg continued creating his projects. He roomed with Arie Hasit. An early project, Coursematch, allowed students to view lists of other students enrolled in the same classes. A later project, Facemash.com, was a Harvard-specific image rating site similar to Hot or Not. A version of the site was online for four hours before Zuckerberg's Internet access was revoked by administration officials. The computer services department brought Zuckerberg before the Harvard University Administrative Board, where he was charged with breaching computer security and violating rules on Internet privacy and intellectual property.
Zuckerberg launched Facebook from his Harvard dorm room on February 4, 2004. According to sources, Zuckerberg wrote the original code for the site in less than two weeks. It quickly became a success at Harvard and more than two-thirds of the school's students signed up in the first two weeks. Zuckerberg then decided to spread Facebook to other schools and enlisted the help of roommate Dustin Moskovitz. They first spread it to Stanford, Columbia and Yale and then to other Ivy League colleges and schools in the Boston area. By the beginning of the summer, Zuckerberg and Moskovitz had released Facebook at almost 30 schools.
Zuckerberg moved to Palo Alto, California with Moskovitz and some friends during the summer of 2004. According to Zuckerberg, the group planned to return to Harvard in the fall but eventually decided to remain in California, taking a leave of absence. They leased a small house which served as their first office. Over the summer, Zuckerberg met Peter Thiel who invested in the company. They got their first office on University Avenue in downtown Palo Alto a few months later. Today, the company has four buildings in downtown Palo Alto, forming what Zuckerberg calls an "urban campus".
Az egész 2007 májusában kezdődött, amikor a 23 éves Mark Zuckerberg egy San Fransisco-i raktárépületben bejelentette: a külsős programozók számára is megnyitja az általa a Harvard Egyetemen alapított ismeretségi hálózatot; már bárki beépíthet kis programokat, ún. „widget"-eket (kütyüket) a hálózatba.
Mark ZuckerbergAz ötletet illusztrálandó, Zuckerberg egy ismeretségi hálót vetített ki - csomópontok hálózatát, ami a Facebook-felhasználókat és a köztük lévő kapcsolatokat jelképezte.
Azóta, a völgy „kockafejei", befektetői és internetmoguljai szinte másról sem beszélnek, mint a Facebookról, illetve az ismeretségi háló ötletéről. Zuckerberg az emberi kapcsolatok feltérképezését a reneszánsz térképkészítők munkájához hasonlítja. A Facebook rohamosan nő, és akár a legnagyobb ismeretségi hálózatot, a MySpace-t is utolérheti. A külsős programozók már vagy 5000 widgetet tettek fel rá.
A Facebook egy befektetője az ismeretségi hálózat 2007-es bevételét mindössze 100 millió dollárra becsüli, ami főleg a reklámhelyeladásból származik, kis profitokkal. Mindemellett, az internet óriásai, a Yahoo!, a Microsoft és a Google sokmilliárdos ajánlatokat tettek a Facebookért. Egy Facebook-konferencián elhangzottak szerint a vállalat 100 milliárd dollárt is érhet, sőt, az új Google-ként említették.
A Facebook két valódi áttörést ért el. Az első, hogy hagyták, hogy külsősök programokat írjanak, és megtartsák az ebből származó bevételt. Ez mindenféle widgethez vezetett, a hasznostól (a Facebook-felhasználók zenei és filmbeli ízlésének összehasonlítása) az őrültig (egymás harapdálása, hogy virtuális zombikká váljanak), és az egész internetes szakma lemásolását tervezi.
A MySpace bejelentette, hogy megnyitja az oldalát a külsős programozók felé, és a Google - ami a Brazíliában és Ázsia egyes részein különösen népszerű Orkut ismeretségi hálózatot birtokolja - is ezt tervezi a közeljövőben. A Facebook másik mesterfogása a „mini-feed", egy eseményfolyam a felhasználói oldalakon, ami által a többiek lépést tarthatnak azzal, mit is csinál a barátjuk (fotót tölt fel, új widgetet tesz fel az oldalra, stb.). Ez sok felhasználónál függőséget okozhat, és sokszor ez a fő oka annak, hogy olyan gyakran bejelentkeznek. Egy tanácsadó, Jerry Michalski szerint a mini-feed „jobb periférikus betekintést" ad az olyan emberek életébe, akiket csak felületesen ismerünk. A mini-feed eddig a legnyilvánvalóbb példája az ismeretségi hálózatok konkrét használatának. Azonban a szilícium-völgyi ismeretségi hálóőrület el van túlozva.
Tehát, tényleg milliárdokat ér a Facebook és hálózata? A Publicis Groupe reklámügynökség főnöke szerint egy hirdető szempontjából a Facebook minden, csak nem az új Google. A keresőóriásnak vannak hagyományos hálózat-hatásai a hirdetőrendszerében: Összegyűjti a hirdetőket, és potenciális vásárlókhoz irányítja őket, akik meghatározott szándékukat kereső-kifejezésekkel mutatták ki. Ezzel szemben a Facebookban „csak nagy tömegek kommunikálnak, mindenféle meghatározott szándék kifejezése nélkül". A Google-nél a reklámokat értékelik, míg a Facebookon csak a felhasználók által mellőzött nyűgnek számítanak.
Mark ZuckerbergAz ötletet illusztrálandó, Zuckerberg egy ismeretségi hálót vetített ki - csomópontok hálózatát, ami a Facebook-felhasználókat és a köztük lévő kapcsolatokat jelképezte.
Azóta, a völgy „kockafejei", befektetői és internetmoguljai szinte másról sem beszélnek, mint a Facebookról, illetve az ismeretségi háló ötletéről. Zuckerberg az emberi kapcsolatok feltérképezését a reneszánsz térképkészítők munkájához hasonlítja. A Facebook rohamosan nő, és akár a legnagyobb ismeretségi hálózatot, a MySpace-t is utolérheti. A külsős programozók már vagy 5000 widgetet tettek fel rá.
A Facebook egy befektetője az ismeretségi hálózat 2007-es bevételét mindössze 100 millió dollárra becsüli, ami főleg a reklámhelyeladásból származik, kis profitokkal. Mindemellett, az internet óriásai, a Yahoo!, a Microsoft és a Google sokmilliárdos ajánlatokat tettek a Facebookért. Egy Facebook-konferencián elhangzottak szerint a vállalat 100 milliárd dollárt is érhet, sőt, az új Google-ként említették.
A Facebook két valódi áttörést ért el. Az első, hogy hagyták, hogy külsősök programokat írjanak, és megtartsák az ebből származó bevételt. Ez mindenféle widgethez vezetett, a hasznostól (a Facebook-felhasználók zenei és filmbeli ízlésének összehasonlítása) az őrültig (egymás harapdálása, hogy virtuális zombikká váljanak), és az egész internetes szakma lemásolását tervezi.
A MySpace bejelentette, hogy megnyitja az oldalát a külsős programozók felé, és a Google - ami a Brazíliában és Ázsia egyes részein különösen népszerű Orkut ismeretségi hálózatot birtokolja - is ezt tervezi a közeljövőben. A Facebook másik mesterfogása a „mini-feed", egy eseményfolyam a felhasználói oldalakon, ami által a többiek lépést tarthatnak azzal, mit is csinál a barátjuk (fotót tölt fel, új widgetet tesz fel az oldalra, stb.). Ez sok felhasználónál függőséget okozhat, és sokszor ez a fő oka annak, hogy olyan gyakran bejelentkeznek. Egy tanácsadó, Jerry Michalski szerint a mini-feed „jobb periférikus betekintést" ad az olyan emberek életébe, akiket csak felületesen ismerünk. A mini-feed eddig a legnyilvánvalóbb példája az ismeretségi hálózatok konkrét használatának. Azonban a szilícium-völgyi ismeretségi hálóőrület el van túlozva.
Tehát, tényleg milliárdokat ér a Facebook és hálózata? A Publicis Groupe reklámügynökség főnöke szerint egy hirdető szempontjából a Facebook minden, csak nem az új Google. A keresőóriásnak vannak hagyományos hálózat-hatásai a hirdetőrendszerében: Összegyűjti a hirdetőket, és potenciális vásárlókhoz irányítja őket, akik meghatározott szándékukat kereső-kifejezésekkel mutatták ki. Ezzel szemben a Facebookban „csak nagy tömegek kommunikálnak, mindenféle meghatározott szándék kifejezése nélkül". A Google-nél a reklámokat értékelik, míg a Facebookon csak a felhasználók által mellőzött nyűgnek számítanak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése