Joseph Pulitzer

Pulitzer, born in Makó, Hungary, sought a military career, but was turned down by the Austrian army due to poor health and eyesight. He instead emigrated to the United States in 1864 to serve in the American Civil War.

After the war he settled in St. Louis, Missouri, where in 1868 he began working for a German-language daily newspaper, the Westliche Post. He joined the Republican Party and was elected to the Missouri State Assembly in 1869. However, after a failed attempt at electing Horace Greeley as president, the party collapsed and Pulitzer switched to a democrat. In 1872, Pulitzer purchased the Post for $3,000, and then sold his stake in the paper for a profit in 1873. Then, in 1879, he bought the St. Louis Dispatch, and the St. Louis Post and merged the two papers, which became the St. Louis Post-Dispatch, which remains St. Louis' daily newspaper. It was at the Post-Dispatch that Pulitzer developed his role as a champion of the common man with exposés and a hard-hitting populist approach.
In 1882 Pulitzer, by then a wealthy man, purchased the New York World, a newspaper that had been losing $40,000 a year, for $346,000 from Jay Gould. Pulitzer shifted its focus to human-interest stories, scandal, and sensationalism. In 1885, he was elected to the U.S. House of Representatives, but resigned after a few months' service. In 1887, he recruited the famous investigative journalist Nellie Bly. In 1895 the World introduced the immensely popular The Yellow Kid comic by Richard F. Outcault, the first newspaper comic printed with color. Under Pulitzer's leadership circulation grew from 15,000 to 600,000, making it the largest newspaper in the country.
The editor of the rival New York Sun attacked Pulitzer in print, calling him in 1890 "The Jew who abandoned his religion". This was intended to alienate Pulitzer's Jewish readership. Pulitzer's already failing health deteriorated rapidly and he withdrew from the daily management of the newspaper, although he continued to actively manage the paper from his vacation retreat in Bar Harbor, Maine, and his New York mansion.
In 1895, William Randolph Hearst purchased the rival New York Journal, which led to a circulation war. This competition with Hearst, particularly the coverage before and during the Spanish-American War, linked Pulitzer's name with yellow journalism.
After the World exposed a fraudulent payment of $40 million by the United States to the French Panama Canal Company in 1909, Pulitzer was indicted for libeling Theodore Roosevelt and J. P. Morgan. The courts dismissed the indictments in a victory for freedom of the press.

Egy makói magyar zsidó terménykereskedő, Pulitzer (vagy Politzer) Fülöp és egy vallásos osztrák római katolikus anya fia volt. Öccsét, Albertet – aki Józsefet Amerikába is követte – papnak nevelték, de nem jutott a felszentelésig. (Más forrás szerint azonban anyja, Berger Elize is magyar zsidó származású volt.[1]) A család nyolc gyermekéből csak négyen élték túl a gyermekkort. A középiskolát József már Pesten végezte, ahová apja költözött (egy forrás, a magyar Literatura cikke [2] szerint Bécsben). A család az apa korai halála (1858) után elszegényedett.
József katonai pályára szeretett volna kerülni, de gyenge egészsége és látása miatt visszautasították. Az osztrák hadsereggel, a francia idegenlégióval, illetve az indiai brit hadsereggel is hiába próbálkozott. (A Literatura-cikk szerint az egész kaland azzal indult, hogy pofonütötte számtantanárát és aztán Párizsba szökött. Az biztos, hogy indulatos természetéről később is tanuságot szolgáltatott.)
Végül Hamburgban az amerikai hadsereg felvette. 1864 nyarán, 17 évesen, anyja akarata ellenére kivándorolt és az északiak oldalán részt vett az amerikai polgárháborúban (hasonlóan az 1848-49-es magyar forradalom utáni magyar kivándorlógeneráció sok tagjához).
A háború után a Missouri állambeli St. Louis-ban telepedett le, ahol 1868-ban a német nyelvű Westliche Post című napilapnál állt munkába (miután állíólag előbb csikós, hajófűtő és az 1866-os kolerajárvány idején temetőgondnok is volt). Az újságírói karrierrel szinte egyszerre indult politikai pályája: belépett a Republikánus Pártba és 22 éves korában, 1869-ben Missouri Állam közgyűlésébe választották.

Pulitzer ambícióit nem elégítette ki sokirányú érdeklődése, 1872-ben újabb ismeretlen terepre lépett és üzletember lett. Megvette a Westliche Postot háromezer dollárért. Ezt követte a St. Louis Dispatch megvásárlása 2700 dollárért 1878-ban. Pulitzer összeolvasztotta a két lapot és a St. Louis Post-Dispatch máig St. Louis napilapja.
Ennél az újságnál fejlesztette ki Pulitzer azt a szerepet, amely hozzájárult későbbi sikereihez: a kisemberek bajnoka lett és nem idegenkedett a keményen populista megközelítésektől sem.
1883-ra, amikor még mindig csak 36 éves, Pulitzer már gazdag ember, aki a kezdetekhez képest már több nagyságrenddel nagyobb üzleti akciókra képes. Ebben az évben vásárolta meg 346 000 dollárét Jay Gouldtól a New York World című újságot, amely addig évi 40 000 dollár veszteséget produkált, Pulitzer keze alatt azonban az amerikai sajtó történetének egyik legjelentősebb lapjává vált. "Egyszemélyes forradalmat" hajtott végre, ahogy az újság szerkesztője, James Wyman Barrett fogalmazott később.
A World példányszáma egy évtized alatt 15 000-ről 600 000-re szökött fel és az ország legnagyobb újságja lett.

A lap Pulitzer irányítása alatt az emberekre, botrányokra és szenzációkra összpontosító újságírás felé fordult. 1887-ben Pulitzer szerződtette a híres tényfeltáró újságírónőt, Nellie Blyt, aki óriási sikerű cikksorozatot írt a Worldnek, miután elmeháborodottnak színlelve magát bejutott a Blackwell-szigeti (mai Roosevelt-sziget) női elmegyógyintézetbe és tanuja lett az ott alkalmazott erőszaknak.
A World másik nagy újítása a tömegnyomtatású színes képregény volt. A világelsőt, Richard F. Otcault Sárga kölyök című sorozatát 1895-ben közölte az újság. (A sárga kölyökről kapta nevét aztán a "sárga újságírás.)
A World indította többéves sajtókampánynak óriási szerepe volt abban, hogy 1885-re adakozásból összegyűlt a New York-i Szabadság-szobor talapzatának építésére a pénz. A kampány ugyanakkor lökést adott az újság népszerűségének is, 50 000 új előfizetőt szerezve a lapnak.

Pulitzer már 1892-ben felajánlotta anyagi segítségét Seth Low-nak, a Columbia Egyetem akkori elnökének a világ első újságíróiskolája megalapításához, Lowt azonban eltántorította Pulitzer akkori rossz hírneve. 1902-ben az új elnök, Nicholas Murray Butler már nagyobb fogadókészséget mutatott, de az iskola Pulitzer haláláig nem jött létre. Pulitzer 2 millió dollárt hagyott az egyetemre és 1912-ben megalapították a Columbia Egyetem Újságíró Felsőiskoláját (Columbia University Graduate School of Journalism). Máig ez az egyik legnagyobb presztízsű újságíróiskola a világon, amely kiadja a Pulitzer-díjat és a DuPont-Columbia-díjat. (De nem ez lett az első újságíróképző: azt a Missouri Egyetem hozta létre, ugyancsak Pulitzer támogatásával.)