Karl Marx

Karl Heinrich Marx (May 5, 1818 – March 14, 1883) was a 19th century philosopher, political economist, and revolutionary. Often called the father of communism, Marx was both a scholar and a political activist. He addressed a wide range of political as well as social issues, but is best known for his analysis of history, summed up in the opening line of the Communist Manifesto (1848): “The history of all hitherto existing society is the history of class struggles”. Marx believed that capitalism, like previous socioeconomic systems, will produce internal tensions which will lead to its destruction. Just as capitalism replaced feudalism, capitalism itself will be displaced by communism, a classless society which emerges after a transitional period in which the state would be nothing else but the revolutionary dictatorship of the proletariat.

Karl Heinrich Marx was born the third of seven children of a Jewish family in Trier, in the Kingdom of Prussia's Province of the Lower Rhine. His father Heinrich (1777–1838), who had descended from a long line of rabbis, converted to Christianity, despite his many deistic tendencies and his admiration of such Enlightenment figures as Voltaire and Rousseau. Marx's father was actually born Herschel Mordechai, but when the Prussian authorities would not allow him to continue practicing law as a Jew, he joined the official denomination of the Prussian state, Lutheranism, which accorded him advantages, as one of a small minority of Lutherans in a predominantly Roman Catholic region. His mother was Henrietta (née Pressburg; 1788–1863); his siblings were Sophie, Hermann, Henriette, Louise (m. Juta), Emilie and Caroline.

Karl Heinrich Marx (magyarosan Marx Károly) (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, a szocialista munkásmozgalom teoretikusa, a marxizmus névadója. Kapitalizmus-kritikájáról és a történelemnek osztályharcok történeteként való felfogásáról ismert. Hazánkban 1953 és 1990 között a ma Budapesti Corvinus Egyetem néven működő közgazdaság-tudományi egyetem viselte a nevét, Berlinben pedig utca van róla elnevezve: Karl-Marx-Allee.

Trier városában, a Rajna vidéken (akkor a Porosz Királyság egy tartománya) született 1818-ban egy zsidó családba. Apja, Hirschel ha Levi (született: Herschel Mordechai), rabbik és kereskedők leszármazottja volt, 1824-ben családjával együtt kitért a protestantizmusba, Heinrich Marx-ként keresztelkedett meg, hogy igazságügyi tanácsosi hivatását gyakorolhassa. Anyja Henrietta Pressburg Hirshel holland zsidó nő volt, az ő felmenői közül is számos rabbi került ki.

1844 szeptemberében Marx találkozott Friedrich Engelsszel, aki átutazóban volt Párizsban. Ez egy életen át tartó barátság kezdete volt. Nemsokára már együtt dolgoztak első közös könyvükön, A szent családon, amelyben Bruno Bauer filozófiáját bírálták. Következett A német ideológia, mely elsősorban Max Stirner kritikájával foglalkozott. Ez a mű a történelemnek egy olyan materialista látásmódját mutatta fel, ami merészebb volt Feuerbach materializmusánál is. Bruno Bauer és Max Stirner bírálatával Marx és Engels egyben szakított nemcsak az utópikus szocializmussal, a baloldali hegelianizmussal, de magával a hegeli idealizmussal is. A könyvnek nem találtak kiadót, közel egy évszázaddal megírása után adták csak ki. A kéziratban található egy rövid szöveg, melyet Feuerbach-tézisek néven szoktak emlegetni, az utolsó tézis szerint „A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték; de a feladat az, hogy megváltoztassuk”.

Az 1840-es évek közepén Marx és Engels aktív részt vállalt a párizsi forradalmi csoportok életében. Ezek közül sokra nagy hatással voltak a kispolgári anarchista Pierre-Joseph Proudhon eszméi, melyeket elsősorban A nyomor filozófiája című művében fejtett ki. Marx A filozófia nyomorúsága címmel írt választ, melyben súlyos kritikával illette Proudhont.
A porosz kormány kitartó követelésére végül 1845-ben Marxot kiutasították Franciaországból mint veszélyes forradalmárt, Brüsszelben telepedett le. 1847 tavaszán Marx és Engels egy titkos szervezet, a Kommunisták Szövetsége tagjai lettek, az ő felkérésükre szerkesztették meg 1848 februárjában a szövetség manifesztumát, ami később Kommunista kiáltvány címen futott be világkarriert. Itt fogalmazódott meg először az, hogy „minden eddigi társadalom története osztályharcok története”; hogy az osztályharc végül majd a nincstelenek osztálya, a proletariátus hatalmához, majd az osztálynélküli, hatalomnélküli társadalomhoz vezet.