Harry Houdini

Harry Houdini (March 24, 1874 – October 31, 1926) whose birth name in Hungary was Erik Weisz[1] (which was changed to Ehrich Weiss[2] when he immigrated to the United States), was a Hungarian American magician, escapologist (widely regarded as one of the greatest ever), stunt performer, as well as a skeptic and investigator of spiritualists, film producer, and actor.

Harry was born in Budapest, Hungary. A copy of his birth certificate was found and published in The Houdini Birth Research Committee's Report (1972). [3] His family name is German, means "White" in English, and can be written Weiß. The "ß" is a ligature originally for "sz" but now more often rendered "ss", making the "Weisz" and "Weiss" spellings functionally interchangeable. As to his birth date, from 1907 onwards, Houdini claimed in interviews to have been born in Appleton, Wisconsin, on April 6, 1874.
Houdini's father, Mayer (Mayo) Samuel Weiss (1829-1892). Weisz, was a rabbi; his mother was Cecilia Steiner (1841-1913). Ehrich had six siblings: Herman M. Weiss (half-brother) (1863-1885); Nathan J. Weiss (1870-1927); Gottfried William Weiss (1872-1925); Theodore Weiss (Dash) (1876-1945); [4] Leopold D. Weiss (1879-1962); and Gladys Carrie Weiss (1882-?).
He immigrated with his family to the United States on July 3, 1878, at the age of four on the SS Fresia with his mother (who was pregnant) and his four brothers. Houdini's name was listed as Ehrich Weiss.[5] Friends called him "Ehrie" or "Harry".
At first, they lived in Appleton, where his father served as rabbi of the Zion Reform Jewish Congregation. In 1880, the family was living on Appleton Street.[6] On June 6, 1882, Rabbi Weiss became an American citizen. After losing his tenure, he moved to New York City with Ehrich in 1887. They lived in a boarding house on East 79th Street. Rabbi Weiss later was joined by the rest of the family once he found more permanent housing. As a child, Ehrich took several jobs, then became a champion cross country runner. He made his public début as a 10-year-old trapeze artist, calling himself, "Ehrich, the prince of the air.", Weiss became a professional magician and began calling himself "Harry Houdini" because he was heavily influenced by French magician Jean Eugène Robert-Houdin, and his friend Jack Hayman told him that in French, adding an "i" to Houdin would mean "like Houdin" the great magician. In later life, Houdini would claim that the first part of his new name, Harry, was a homage to Harry Kellar, whom Houdini admired a great deal. However, it's more likely Harry derived naturally from his nickname "Ehrie."

Harry Houdini, a világhírű szabadulóművész és illuzionista Budapesten született, jóllehet ő maga azt állította, hogy Appletonban, az USA Wisconsin államában látta meg a napvilágot. E kisváros egyébként mind a mai napig azzal próbálja a turistákat odacsalogatni, hogy a világ legnagyobb mágusa itt született. Houdini eredeti neve Weisz Erik volt, és négyévesen (mások szerint csak kétévesen) került Amerikába. Apja rabbi volt, otthon magyarul, jiddisül vagy németül beszéltek, angolul nem.
Művésznevét csak hosszú évekkel színpadra lépése után, Robert Houdin akkor már világhírű bűvész tiszteletére vette fel.
Nyolcévesen már dolgozott: újságot árult, cipőt pucolt, minthogy családja rendkívül szegény körülmények között élt. Kilencéves volt, amikor artistaként beállt egy vándorcirkuszba. Más források szerint nem tornászként, hanem kártyatrükkökkel kereste a kenyerét, és Eric, the Great néven, illetve a "Kártya királya" (The King of the Cards) címmel felruházva lépett fel.
Később azonban már a "Bilincsek királya" néven emlegették, hiszen nem csupán amerikai városi seriffek, hanem a brit Scotland Yard által ráerősített acélbilincsekből is könnyedén kiszabadult. Később ezt a tevékenységet tovább fejlesztette, és szinte valamennyi nagyobb amerikai börtönépületből megszökött. (Garfield elnök merénylőjének cellájából is kiszabadult.) Németországban, Essenben a Krupp Művek munkásai speciális acélszerkezetet készítettek számára, de hetvenezer ember bámulatára innen is kijutott.
1894-ben Houdini feleségül vette Beatrice (Bess) Rahnert, majd a századfordulón Európába utazott, ahol korábban már fellépett néhányszor, azonban öt évig folyamatosan most itt is maradt. 1905-ben tért vissza Amerikába. 1913-ban mutatta be a maga által konstruált "kínai vízi kínzókamrát". Különösen szerette a víz alóli szabadulásokat: lélegzetét akár négy percig is képes volt visszatartani, amit otthon a fürdőkádban gyakorolt.
Houdini nem csupán a bűvészetben volt úttörő: 1916 és 1923 között öt filmet is készített. Valószínűleg csak 1926-os halála akadályozta meg abban, hogy hangosfilmekben is szerepeljen. 1918-ban, a New York-i Hyppodrome-ban eltüntetett egy elefántot – a legnagyobb dolgot, amelyet bűvész addig is láthatatlanná tett.
A szabadulóművészt sorozatban kilenc alkalommal választották meg elnökké az Amerikai Bűvészek Társaságában, utoljára halála előtt, 1926-ban nyerte el kollégáinak az elismerését. Houdini ugyancsak elnöke volt a londoni bűvészek klubjának.

A mágus halálát egy montreali különleges bemutató okozta. A nemzetközi hírű McGill egyetem hallgatóinak tartott előadást a "spiritualizmusról". A mutatványok előtt szenvedett balesetet Albany-ban, az USA-ban, de részlegesen törött lábával is elutazott Kanadába, Montrealba. A "spirituális trükkök" előadásakor kijelentette a diákoknak: hasizmai olyan erősek, hogy bármilyen ütést sérülés nélkül képes elviselni.
Az egyik egyetemista ekkor figyelmeztetés nélkül, időt sem hagyva Houdininek a felkészülésre, hirtelen két alkalommal is "behúzott" az illuzionistának, s a vakbél táján találta el az 52 éves mutatványost.
Az artista-szabadulóművész ezután nem érzett különösebb fájdalmat, és csak a detroiti vonatra való felszállás után kezdett panaszkodni. Dr. Leo Kretzka, a neves orvos Detroitban sietve megvizsgálta a Montrealból érkező beteget, és megállapította, hogy vakbélgyulladásra utalnak a szimptómák. Houdinira bízta, hogy fellép-e este a Garrick színházban. Az előadóművész természetesen nem akarta cserbenhagyni rajongóit.
A közönség ez alkalomból láthatta, hogy Houdini óriási megterhelés, erejének túlfeszítése árán is bemutatta számait, bár egyáltalán nem volt a legjobb formában. A mutatványok után, a szállodában erősödtek fájdalmai. A szabadulóművészt a Gray kórházba vitték, és megoperálták a vakbelét. Ezután napokon át, egészen haláláig öntudatánál maradt a beteg, és az orvosok szerint életét csak óriási akaratereje és energiája hosszabbította meg.
Halálát azok az ütések okozták, amelyeket Montrealban kapott: vakbele ugyanis gyakorlatilag szétrobbant, mérgezőanyagokat árasztva szét testében. Ugyancsak közrejátszott a tragédiában az a streptococcus peritonitis baktériumfertőzés, amelyet a vakbéloperáció után szerzett.
A New York Times Houdinit a modern idők legnagyobb showman-jei közé sorolja. Houdini néhány kivétellel maga találta ki trükkjeit, és csak négy legközelebbi segítőtársa tudta a legnehezebb mutatványok megoldását. Egy-két számának azonban csak ő tudta a titkát, hiába is próbálná ma utánozni valaki.