Among the English translations of Karinthy's works are two novellas that continue the adventures of Swift's character Gulliver. Voyage to Faremido is an early examination of artificial intelligence, while Capillaria is a polished and darkly humorous satire on the 'battle of the sexes'.
Karinthy was born into a bourgeois family in Budapest. He started his writing career as a journalist and remained a writer of short, humorous blurbs until his death. He rose to instant fame in 1912 with the publication of his literary parodies called That's How YOU Write (Így írtok ti). He expanded the collection continuously during the following years. Among his early works, his collection of short stories from school life, Please Sir! (Tanár úr, kérem)[1] also stands out for its grasp of the trials and tribulations of the average schoolboy. Another popular highlight is his translation of A. A. Milne's Winnie the Pooh, that made it a cult book in Hungary.
After the First World War, his writing became more serious and engaged, though never leaving a satirical bent. Karinthy cited Jonathan Swift as a major influence: from this arose the novel Voyage to Faremido (Utazás Faremidóba) and its sequel, Capillaria. Many of his novels and stories also deal with the difficulties of relationships between men and women, partly due to his unhappy second marriage.
Karinthy had a brain tumor for which he was operated upon in Stockholm in 1936. He describes this experience in his autobiographical novel, Journey Round my Skull, (Utazás a koponyám körül), originally published in 1939; a reissue appeared as a NYRB Classic in 2008). He died two years later, during a holiday at Lake Balaton.
Karinthy was married twice. He married the actress Etel Judik in 1913. The marriage was serene and happy and they had a son called Gábor. Tragically, Etel died very young during the Spanish flu pandemic in 1919. In 1920, he married the psychiatrist Aranka Böhm, with whom he had another son, the writer Ferenc Karinthy. Karinthy was an Esperantist, attending Esperanto congresses,[2] and became president of the Hungarian Esperanto Society in 1932.[3]
Karinthy Frigyes Ernő (Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.) magyar író, költő, műfordító.
Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket. Fiúgyermekeik, Frigyes és József már kereszténynek születtek. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után Karinthi József egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.
Karinthy Frigyes 1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket írt; emellett naplót vezetett. 15 éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.
Érettségi után matematika-fizika szakon, bölcsészkaron és sebészeten hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé. Bajor Andor szerint "hitt az értelem erejében, sőt azt mondhatjuk: vakon hitte, hogy múló tünemény a vakság".
1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozza meg számára 1912-ben.
1913-ban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő. 1920-ban vette feleségül Böhm Arankát. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.
Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a "Gulliver ötödik és hatodik utazása" alcímet viselik. Sok ismert mű magyar fordítása kötődik a nevéhez (elsősorban a Micimackóé), de valószínűleg a fordítások egy részét Mici nővére (Karinthy Emília) készítette, vagy legalábbis ő készítette elő az író számára a nyersfordítást.
1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.
1936-ban agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona; erről írta az Utazás a koponyám körül című regényét. 1938-ban agyvérzésben meghalt.
Egyes szóalkotásai (például halandzsa) és kifejezései ("magyarázom a bizonyítványomat") a mai köznyelvet gazdagítják.
Műveinek kiadásában közreműködött titkára, az önálló szerzőként is nevet szerző Grätzer József is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése