Molnár Ferenc

Ferenc Molnár (originally Ferenc Neumann 12 January 1878 in Budapest — 1 April 1952 in New York City) was a Hungarian dramatist and novelist. His Americanized name was Franz Molnar. He emigrated to the United States to escape the Nazi persecution of Hungarian Jews during World War II.
As a novelist, Molnár is remembered principally for The Paul Street Boys, the story of two rival gangs of youths in Budapest. The novel is a classic of youth literature, beloved in Hungary and abroad for its treatment of the themes of solidarity and self-sacrifice. It was ranked second in a poll of favorite books as part of the Hungarian version of Big Read in 2005 and has also been made into a film on several occasions. The most notable production was a Hungarian-U.S. collaboration released in 1969.
Molnár's most popular plays are Liliom (1909, tr. 1921), later adapted into the Rodgers and Hammerstein musical play Carousel (1945); The Guardsman (1910, tr. 1924), which served as the basis of the film of the same name (1931); and The Swan (1920, tr. 1922). The 1956 film version of The Swan (which had been filmed twice before) is famous for being Grace Kelly's last movie, and for being released the same year that she herself became a princess, as the wife of Prince Rainier.
Two of Molnar's other plays have been adapted for other media: The Good Fairy, was adapted by Preston Sturges and filmed in 1935 with Margaret Sullavan, and subsequently turned into the 1947 Deanna Durbin vehicle, I'll Be Yours. (It also served as the basis for the 1951 Broadway musical Make a Wish, with book by Sturges.) The film version of the operetta The Chocolate Soldier used the plot of Molnar's The Guardsman rather than the plot of its original stage version. (The stage version of The Chocolate Soldier was an adaptation of George Bernard Shaw's antiwar satire, Arms and the Man, and Shaw had disapproved strongly that the operetta had stripped the play of its message.)
Molnar's play Olympia was adapted for the movies twice - as His Glorious Night (1929 - the notorious talkie which allegedly ruined John Gilbert's career), and as A Breath of Scandal (1960), starring Sophia Loren. In 1961 Billy Wilder and I.A.L. Diamond turned Molnar's one-act play Egy, kettö, három into the film One, Two, Three starring James Cagney and Horst Buchholz.
Finally, Molnar's play The Play at the Castle has twice been adapted into English by writers of note: by P. G. Wodehouse as The Play's the Thing and by Tom Stoppard as Rough Crossing.
Molnár Ferenc (Budapest, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) író, újságíró.
Molnár Ferenc 1878. január 12-én született egy német eredetű zsidó polgárcsaládba. Édesapja, Neumann Mór (1848–1907) sebész volt, de sokáig üzemorvosként dolgozott: előbb a Margit híd építésénél, majd a Ganz Gyárban. Édesanyja Wallfisch Jozefa volt.
Középiskolai tanulmányait 1887 és 1895 között a Lónyai utcai Református Gimnáziumban végezte. Ekkor már aktívan újságírónak készült, de szülei nyomására 1896-tól egy évig a genfi egyetemen, később Budapesten jogot tanult. Ebben az időszakban már cikkei jelentek meg budapesti napilapokban, többek közt a Pesti Hírlapban, hazatérte után a Budapesti Naplóban. Ezzel párhuzamosan irodalmi műveken és idegen nyelvű színdarabok fordításán is dolgozott. Ekkoriban magyarosította nevét, azzal az indokkal, hogy felmenői közt akadt molnár.
Első nagy feltűnést keltő írása az 1901-ben megjelent szatirikus regénye, Az éhes város volt. Ugyanebből az esztendőből származik az Egy gazdátlan csónak története című lírai kisregénye, melyben egy 15 éves lány tragikus szerelmi történetét beszéli el. Első önálló színpadi műve A doktor úr volt, amely nagy sikert aratott az 1902. novemberi Vígszínházbeli bemutatón.
1906-ban feleségül vette Vészi Margit festő-írónőt, főszerkesztője, Vészi József leányát, ez a házasság azonban nem volt tartós. Fél év után különköltöztek, bár a válásra csak négy év múlva került sor. Egy lányuk született, Molnár Márta aki később Sárközi György író felesége lett. Első külföldi színpadi sikerét 1907-ben aratta Az ördög című színdarabjával. 1908-tól már több városban is játszották színpadi műveit (Bécs és Berlin mellett Olaszországban és az Egyesült Államokban is), de a polgári társadalom kritikája miatt az előadások nem mindig találtak kedvező fogadtatásra. Legnagyobb sikerét a Liliommal aratta. Az 1909-es budapesti bemutató után 1912-ben a bécsi előadás következett. 1934-ben Fritz Lang megfilmesítette, és alapjául szolgált az 1945-ben a Broadwayen bemutatott Carousel (Körhinta) című musicalnek. Molnár Ferenc 1907-ben írta meg mindmáig népszerű A Pál utcai fiúk című regényét.
Az első világháború alatt Galíciában volt haditudósító; erről írta 1916-ban az Egy haditudósító emlékiratai című könyvét. 1922-ben feleségül vette Fedák Sárit, de ez a házasság is hamarosan válással végződött. Az 1920-as és 30-as években sok könnyed színdarabot írt, amelyek korának legnépszerűbb színpadi szerzőjévé tették.
A fenyegető nemzetiszocializmus elől 1937-ben Svájcba, majd 1939-ben New Yorkba menekült. Amerikában súlyos depressziója ellenére forgatókönyveket és színdarabokat írt. 1949-ben mutatták be a Broadway-en Panoptikum című darabját. Harmadik felesége Darvas Lili színésznő volt. 1952. április 1-jén New Yorkban halt meg.

Unokái Horváth Ádám Kossuth-díjas filmrendező és Sárközi Mátyás író.