Adolf Zukor, born Adolph Cukor, (January 7, 1873 – June 10, 1976) was a film mogul and founder of Paramount Pictures.
He was born to a Jewish family in Ricse, Hungary, which was then a part of the Austro-Hungarian empire. In 1889, at the age of 16, he emigrated to America. Like most immigrants, he began modestly. When he first landed in New York, he stayed with his family and worked in an upholstery shop. A friend got him a job as an apprentice at a furrier. Zukor stayed there for two years. When he left to become a "contract" worker, sewing fur pieces and selling them himself, he was nineteen years old and an accomplished designer. But he was young and adventuresome, and the 1892 Columbian Exposition in Chicago, commemorating Columbus's discovery of America, drew him to the Midwest. Once there, he started a fur business. In the second season of operation, Zukor's Novelty Fur Company expanded to twenty-five men and opened a branch.
One of the stubborn fallacies of movie history is that the men who created the film industry were all impoverished young vulgarians. Zukor clearly didn't fit this profile. By 1903, he already looked and lived like a wealthy young burgher, and he certainly earned the income of one. He had a commodious apartment at 111th Street and Seventh Avenue in New York City's wealthy German-Jewish section. He became involved in the motion picture industry when in 1903 his cousin, Max Goldstein approached him for a loan. Mitchell Mark needed investors in order to expand his chain of similar theaters that begun in Buffalo, New York with Edisonia Hall. The arcade salon was to feature Thomas Edison's marvels: phonographs, electric lights and moving pictures. Zukor not only gave Goldstein the money but insisted on forming a partnership to open another one. Another partner in the venture was Marcus Loew.
In 1912, Adolph Zukor established Famous Players in Famous Plays as the American distribution company for the French film production Les Amours de la reine Élisabeth starring Sarah Bernhardt. The following year he obtained the financial backing of the Frohman brothers, the powerful New York City theatre impresarios. Their primary goal was to bring noted stage actors to the screen and they created the Famous Players Film Company that produced The Prisoner of Zenda (1913). The studio evolved into Famous Players-Lasky and then Paramount Pictures, of which he served as president until 1936 when he was elevated to chairman of the board. He revolutionized the film industry by organizing production, distribution, and exhibition within a single company.
Zukor was also an accomplished director and producer. He retired from Paramount Pictures in 1959 and thereafter assumed Chairman Emeritus status, a position he held up until his death at the age of 103 in Los Angeles.
Zukor Adolf (Zukor, Adolph) (Ricse, 1873. január 7. - Los Angeles, 1976. június 10.) producer, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója, a hollywoodi filmgyártás egyik létrehozója.
He was born to a Jewish family in Ricse, Hungary, which was then a part of the Austro-Hungarian empire. In 1889, at the age of 16, he emigrated to America. Like most immigrants, he began modestly. When he first landed in New York, he stayed with his family and worked in an upholstery shop. A friend got him a job as an apprentice at a furrier. Zukor stayed there for two years. When he left to become a "contract" worker, sewing fur pieces and selling them himself, he was nineteen years old and an accomplished designer. But he was young and adventuresome, and the 1892 Columbian Exposition in Chicago, commemorating Columbus's discovery of America, drew him to the Midwest. Once there, he started a fur business. In the second season of operation, Zukor's Novelty Fur Company expanded to twenty-five men and opened a branch.
One of the stubborn fallacies of movie history is that the men who created the film industry were all impoverished young vulgarians. Zukor clearly didn't fit this profile. By 1903, he already looked and lived like a wealthy young burgher, and he certainly earned the income of one. He had a commodious apartment at 111th Street and Seventh Avenue in New York City's wealthy German-Jewish section. He became involved in the motion picture industry when in 1903 his cousin, Max Goldstein approached him for a loan. Mitchell Mark needed investors in order to expand his chain of similar theaters that begun in Buffalo, New York with Edisonia Hall. The arcade salon was to feature Thomas Edison's marvels: phonographs, electric lights and moving pictures. Zukor not only gave Goldstein the money but insisted on forming a partnership to open another one. Another partner in the venture was Marcus Loew.
In 1912, Adolph Zukor established Famous Players in Famous Plays as the American distribution company for the French film production Les Amours de la reine Élisabeth starring Sarah Bernhardt. The following year he obtained the financial backing of the Frohman brothers, the powerful New York City theatre impresarios. Their primary goal was to bring noted stage actors to the screen and they created the Famous Players Film Company that produced The Prisoner of Zenda (1913). The studio evolved into Famous Players-Lasky and then Paramount Pictures, of which he served as president until 1936 when he was elevated to chairman of the board. He revolutionized the film industry by organizing production, distribution, and exhibition within a single company.
Zukor was also an accomplished director and producer. He retired from Paramount Pictures in 1959 and thereafter assumed Chairman Emeritus status, a position he held up until his death at the age of 103 in Los Angeles.
Zukor Adolf (Zukor, Adolph) (Ricse, 1873. január 7. - Los Angeles, 1976. június 10.) producer, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója, a hollywoodi filmgyártás egyik létrehozója.
Falusi zsidó szatócs családjában született. Mátészalkán elvégzett 4 polgárit, majd Abaújszántóra került inasnak Blau Herman vegyeskereskedésébe. 15 éves korában (1888) gondolt egy merészet, és kezébe vette a vándorbotot.
Noha a zsebében mindössze pár dollár árválkodott, meg sem állt Amerikáig. Előbb egy szőrméshez szegődött, később önállósította magát és szűcsműhelyt nyitott. 20 éves korában (1893) látott egy filmet és azonnal megérezte benne az üzleti lehetőséget. Nem a művészet érdekelte, hanem a pénzcsinálás, a vállalkozás öröme és kockázata.
1904-ben betársult egy filléres bódéba, ahol három perces mozidarabokat lehetett megtekinteni egy penny bedobása fejében. Marcus Loew-vel, a későbbi mozimogullal szövetkezve hálózatot épített ki, s arra törekedett, hogy az új találmány iránti érdeklődést maximálisan kielégítse. A piacon azonban a korai nagy társaságokból alakult tröszt diktált, Zukornak tehát "robbantania" kellett. A szerencse az Erzsébet királynő képében sietett a segítségére. Megvásárolta a Sarah Bernhardt főszereplésével készült francia film forgalmazási jogát, és ezzel 1912-ben a szó szoros értelmében tarolt Amerikában.
A mind magabiztosabb egykori szűcs még ugyanabban az esztendőben megalapította a Famous Players in Famous Plays Company-t, s a büszke cégtáblának megfelelően kiváló erőket szerződtetett igényes regények és színdarabok vászonra viteléhez. Többek között Edwin S. Porter, a tehetséges pionírok egyike rendezett számára, csillagai között pedig Mary Pickford, az első igazi sztár is ott tündökölt.
Noha a zsebében mindössze pár dollár árválkodott, meg sem állt Amerikáig. Előbb egy szőrméshez szegődött, később önállósította magát és szűcsműhelyt nyitott. 20 éves korában (1893) látott egy filmet és azonnal megérezte benne az üzleti lehetőséget. Nem a művészet érdekelte, hanem a pénzcsinálás, a vállalkozás öröme és kockázata.
1904-ben betársult egy filléres bódéba, ahol három perces mozidarabokat lehetett megtekinteni egy penny bedobása fejében. Marcus Loew-vel, a későbbi mozimogullal szövetkezve hálózatot épített ki, s arra törekedett, hogy az új találmány iránti érdeklődést maximálisan kielégítse. A piacon azonban a korai nagy társaságokból alakult tröszt diktált, Zukornak tehát "robbantania" kellett. A szerencse az Erzsébet királynő képében sietett a segítségére. Megvásárolta a Sarah Bernhardt főszereplésével készült francia film forgalmazási jogát, és ezzel 1912-ben a szó szoros értelmében tarolt Amerikában.
A mind magabiztosabb egykori szűcs még ugyanabban az esztendőben megalapította a Famous Players in Famous Plays Company-t, s a büszke cégtáblának megfelelően kiváló erőket szerződtetett igényes regények és színdarabok vászonra viteléhez. Többek között Edwin S. Porter, a tehetséges pionírok egyike rendezett számára, csillagai között pedig Mary Pickford, az első igazi sztár is ott tündökölt.
1914-ben Zukor már évi 30 film készítésére képes csapatot verbuvált, megnyílt a Broadwayn 3500 személyes mozipalotája, a Standard. Los Angeles külvárosában, Hollywoodban kibérelte egy narancsfarm gazdasági épületét, ott rendezte be az első stúdiót. Hamarosan csapatostól kéredzkedtek hozzá a népszerű szerepjátszók. Az ő "istállójából" került ki ekkor, ill. a fölemelkedés esztendeiben Douglas Fairbanks, John Barrymore, Pola Negri, Gloria Swanson, Clara Bow, Adolphe Menjou, Rudolph Valentino, Gary Cooper és a többi élő legenda. Bevezette a kizárólagosságot: színészei más cégek számára nem dolgozhattak.
Zukor cége 1916-ban egyesült Jesse L. Lasky Feature Film Company nevű gyárával. Az óriási tekintéllyel rendelkező ex-magyart választották elnökké. A birodalom megkoronázását a forgalmazás megkaparintása jelenthette. Erre is született stratégia. William Hodkinson rendelkezett a legtöbb mozidarab vetítési jogával. Zukor először felajánlotta neki a fúziót, de az elutasítástól sem jött zavarba: annak rendje és módja szerint megbuktatta vetélytársát és megvalósította elképzelését. Így kezdődött 1916-ban a Paramount Pictures krónikája.
A birodalom és vezére uralkodott a filmszakmában, de a virágzás nem tart(hat)ott örökké. 1932-ben a könyvek 21 millió dolláros deficitet mutattak.
A hosszabb szünet utáni újjászervezéstől kezdve a cég a Paramount Pictures Inc. nevet viselte. Barney Balaban lett az új vezető, ám az alapítónak sem kötöttek útilaput a talpára: az igazgatótanács elnökeként továbbra is bejárhatott hivatalába.
Az 1940-es évek végén a televíziót akarta az ellenőrzése alá vonni. Szövetkezett az ABC (American Broadcasting Company) tévétársasággal, ami nem kis hatalmat és befolyást jelentett.
1966-ban a stúdió a Gulf and Western Industries nevű konszernbe olvadt. Adolph Zukor a "szép új világon" is rajta tarthatta a szemét, tiszteletbeli elnökként fürödhetett a népszerűségben.
1949-ben életművéért Oscar-díjat kapott. Századik születésnapját világraszóló külsőségek között ünnepelték meg.
Zukor cége 1916-ban egyesült Jesse L. Lasky Feature Film Company nevű gyárával. Az óriási tekintéllyel rendelkező ex-magyart választották elnökké. A birodalom megkoronázását a forgalmazás megkaparintása jelenthette. Erre is született stratégia. William Hodkinson rendelkezett a legtöbb mozidarab vetítési jogával. Zukor először felajánlotta neki a fúziót, de az elutasítástól sem jött zavarba: annak rendje és módja szerint megbuktatta vetélytársát és megvalósította elképzelését. Így kezdődött 1916-ban a Paramount Pictures krónikája.
A birodalom és vezére uralkodott a filmszakmában, de a virágzás nem tart(hat)ott örökké. 1932-ben a könyvek 21 millió dolláros deficitet mutattak.
A hosszabb szünet utáni újjászervezéstől kezdve a cég a Paramount Pictures Inc. nevet viselte. Barney Balaban lett az új vezető, ám az alapítónak sem kötöttek útilaput a talpára: az igazgatótanács elnökeként továbbra is bejárhatott hivatalába.
Az 1940-es évek végén a televíziót akarta az ellenőrzése alá vonni. Szövetkezett az ABC (American Broadcasting Company) tévétársasággal, ami nem kis hatalmat és befolyást jelentett.
1966-ban a stúdió a Gulf and Western Industries nevű konszernbe olvadt. Adolph Zukor a "szép új világon" is rajta tarthatta a szemét, tiszteletbeli elnökként fürödhetett a népszerűségben.
1949-ben életművéért Oscar-díjat kapott. Századik születésnapját világraszóló külsőségek között ünnepelték meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése